A csalán régi gyógynövénye az emberiségnek, mégis előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészek találtak bronzkori sírokban csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháború alatti pamuthiányt is sokan ezzel a szőttessel pótolták.

A megfáradt római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat egyrészt a hideg (a csaláncsípések felmelegítették a bőrt), másrészt pedig ízületi fájdalmaik miatt. Ebből a csapkodásból alakult ki az a mai napig használatos gyógyító eljárás, mellyel a reumát és a köszvényt csalánnal kezelhetjük.Hogyan gyűjtsük?
Nos,a csalán az ország egész területén megtalálható növény, így nem kell messze menni. Erdős, nyirkos területek aljnövényzeteként fordul elő a leggyakrabban. Ha lehetőségünk van rá, akkor a tavaszi, még zsenge leveleket gyűjtsük be, mert ilyenkor valamivel nagyobb a hatóanyag tartalma, mint ősszel.
Fontos, hogy ne poros vagy forgalmas utak mentén valamint városok közelében gyűjtsük a csalánt! Igyekezzünk minél érintetlenebb területről beszerezni a növényeket. (pl.: Erdok)
Gyűjtés után szárítani kell, jól átszellőző, árnyékos helyen.Szárításhoz használjunk nagy lukú zsákot ( krumplis zsákot ).
Figyeljünk arra, hogy csak a levelet gyűjtsük be és szárításkor ne érje tűző napfény!
Természetesen a csalán gyökerét is lehet gyűjteni és szárítani, azonban ez lényegesen macerásabb folyamat.
Mi található benne? Mik a hatóanyagok?
Csalánlevél:
A csalán levél és herba tartalmaz flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben pedig acetil-kolint, hisztamint, szerotonint .Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
Modern szakkönyvek is ajánlják az ősrégi gyógymódot: az urtikációt, vagyis a reumás testrész megcsapkodását csalánnal. Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos, hiszen a méreganyag órákon át tartó melegérzést okoz. Ilyenkor a bőr erősen kipirul, és megduzzad. A bőrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülről szüntethetők meg. Vigyázzunk arra, hogy a “csalánozás” után ne érje hideg víz a bőrt, mert a melegérzés égésbe megy át.
Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést. Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma). Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék-visszatartását.
Leveleiben találunk vitaminokat (béta-karotint, C-, B-, és K-vitamint), flavanoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. Készítenek csalánfőzeléket is, ami magas vitamin, ásványianyag- és fehérjetartalma miatt tápláló étel. (Főzve elveszíti hangyasavat tartalmazó mirigyszőreit). A szervezet felfrissítésére szolgál, ha tavasszal, még a zsenge hajtásokból főzik. Azonban könnyen túladagolható (vesegörcsöket okozhat), ezért a csalánfőzeléket csak hetente egyszer szabad fogyasztani és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge leveleknek nincs csípos ízük!