Páratartalom

Páratartalom

A környező levegő vízgőztartalmát, a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma, hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.
A páratartalomtól függ hőérzetünk. Testünk hőleadó képességét befolyásolja a környezetünkben élő kórokozók, allergén mikroorganizmusok számát, valamint különböző légszennyező anyagokkal (formaldehid, kén és nitrogén oxidok) reakcióba lépve, azokkal irritáló végtermékeket alkothat.

Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát. A bőrfelszínre kiválasztott verejték önmagában még nem hűt, csak ha elpárolog. A kutatókat egy ideje foglalkoztatja, hogy a növények jelenléte többek között a cserépben lévő föld miatt nem növeli-e a levegő lebegőrészecske-tartalmát, hiszen például a számítógép merevlemezét tönkreteheti, ha por van körülötte. A washingtoni egyetemen végzett vizsgálat azonban egyértelműen bizonyította, hogy növények jelenlétében a por 20%-kal csökkent.
Az alacsony páratartalom növeli az influenzára és a megfázásra való fogékonyságot, ugyanakkor a túl magas – mintegy 75%-os – páratartalom előidézheti a rozsda és a penész elszaporodását. Virginia I. Lohr, a WSU munkatársa ezért megvizsgálta, hogy a téli hónapokban a növények okozta párásodás eléri-e azt az értéket, amely már kárt tehet a berendezésekben. Mielőtt növényeket tettek volna a helyiségekbe, a relatív páratartalom igen alacsony, 25% körüli volt, majd a növények jelenlétében jelentősen, de nem túlzottan emelkedett mintegy 30%-ra. Tehát a vizsgálat alapján úgy tűnik, a növények jelenléte nem növeli a relatív páratartalmat az ajánlott szint fölé. A levegő páratartalma a környezetükben levő élősködők (atkák), és penészgombák mennyiségét is befolyásolja, melyek a lakásokban fellelhető fő allergének (allergia kiváltásáért felelős anyagok). Ezek hatására az allergiás eredetű szénanátha, asztma tünetei súlyosbodhatnak.
Több vizsgálat is rámutatott, hogy az atkák elszaporodásának döntő tényezője a nyirkosság, ugyanis számuk 80 százalékos relatív páratartalomnál tetőzik.
A gombák fejlődésükhöz legalább 75 százalékos relatív páratartalmat igényelnek, lakásunk nyirkosabb szegleteiben, a fürdőszobában, a konyhában vagy az ablak és ajtókeretek mentén tenyésznek előszeretettel. Harcolni érdemes ellenük, de teljes kipusztításuk lehetetlen.
Mennyiségük a páratartalom optimális szinten tartásával (pl.: gyakori szellőztetéssel), gomba és atkairtó vegyszerekkel, illetve a lakás tisztán tartásával csökkenthető.A levegőben terjedő kórokozó baktériumok nedvesség tűréséről kevés információnk van. Úgy tűnik, hogy a számunkra kedvező páratartalmú levegőben kevésbé életképesek. A tüdőgyulladást és egyéb légúti gyulladást okozó fajok közül, a Mycoplasma fajok a 40 százalék alatti, és 60 százalék feletti nedvességtartalmat is jobban viselik, míg egyes Streptococcus és Staphylococcus fajok, inkább a száraz levegőt kedvelik. A levegőben terjedő vírusok is eltérően tolerálják a párát. A kanyarót okozó Morbilli vírus, a bárányhimlőt, övsömört okozó Varicella-Zoster vírus, illetve a rózsahimlőt okozó Rubeolavírus 50 százalék alatti, a főleg felső légúti fertőzéseket, kötőhártya gyulladást okozó adenovírusok 70 százalék feletti nedvességtartalom mellett fertőzőképesebbek.
A jellegzetes tünetekkel járó, vírusos felső légúti fertőzésekért felelős influezavírusok, szárazabb levegőben bizonyultak életképesebbnek. Úgy tűnik tehát, hogy a 40-70 százalékos relatív páratartalom a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát is csökkenti.